8. fejezet - Csók itt, harapás ott

Ha az 5. fejezet tetszett, akkor garantálom, hogy ez is fog. Szerintem elég szenvedélyesre sikerült, de mondjátok el a véleményeteket. Faljátok csak a sorokat!

(Bianca szemszöge)

Rám csukta az ajtót és egyedül maradtam. Egyedül, egyedül és utáltam ezt. Túl sokáig éltem magányosan. Az elmúlt két nap olyan tökéletes volt – leszámítva a haláleseteket és azt a démont. Ott volt a közelemben, és nem voltam olyan magányos. Még nem tűnt fel, hogy mennyire egyedül is voltam az évek során. Persze vannak barátaim, élők is és vámpírok egyaránt, de velük nem olyan, mint Chrissel.  Soha többé nem akarok egyedül lenni. Amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a harmadikra Chris lakásának bejárati ajtajához, majd egy pillanatnyi hezitálás után becsöngettem. Egy perc múlva ajtót nyitott és egy szó nélkül letámadtam. Az egész sokkal vadabb volt, mint ma délelőtt. Téptük, martuk, kapaszkodtunk egymásba, ahogy csak tudtunk. Chris lassan hátrált a lakásba én pedig követtem úgy, hogy csókunkat nem szakítottuk meg. Éreztem határozott kezeit a csípőmön, amik kissé megemeltek és egy asztallapra kerültem. Kezeim azon igyekeztek, hogy minél gyorsabban fedetlenné tegyék felsőtestét, amikor sikerült sóhajtozva csókoltam végig kemény mellizmain. Lábaimat a dereka köré kulcsoltam, majd ágyéka keményen nyomódott enyémhez. A kezei a blúzomtól próbáltak megszabadítani. Kissé ügyetlenkedve, de leráncigálta rólam a felesleges ruhadarabot és a földre hajította. Felnyögtem, amikor egy csóközön közepette keze végigsimított rajtam. Éreztem, hogy agyaraim megjelennek és eltoltam magamtól. De arcomat két keze közé zárta és még hevesebben csókolt, mint valaha. Már önző módon nem törődtem a biztonságával, csak azzal, hogy minél közelebb tudjam magamhoz. Felemelt az asztalról és becipelt a hálójára. Megszakítva csókunkat ráejtett a franciaágyára és egy kaján mosollyal felém térdelt. A nadrágommal babrált és én az övével. Egy pillanat alatt lekerült rólunk minden ruhadarab. Csupasz bőröm forrón simult hozzá és kiélveztem a kéj minden apró részletét. Csókjait élveztem, miközben belém hatolt és rögtön felvettük a megfelelő ritmust. Éreztem Chris leheletét nyakamon, csókjait a vállamon, heves érintéseit a mellemen. Csak csókjai nyomták el kéjjel teli sóhajaimat és nem kellett sok idő, hogy érezzem az apró remegéseket végigfutni a testemen és végül egy pontban fókuszáljanak. Majd testem összerándult a gyönyörtől és éreztem, ahogy lüktetve önt el a forróság. Annyira elkapott a hév, hogy amikor újra a felém hajolt én hirtelen megragadtam a nyakát és felhúzódzkodva a nyaki artériájába mélyeztettem tűhegyes fogaimat. Éreztem, ahogy roppan a nyaka harapásom alatt, és ahogy eltölt a gyönyör, miközben a forró folyadék a nyelvemhez ér. Először megijedt, de később átadta magát és élvezte, ahogy összekapcsolódunk. Nagyot sóhajtott és egyik kezét a hajamba túrva közelebb húzott magához. A friss vér megtöltött életerővel és láttam, hogy Chris is élvezi a harapást. Éreztem, ahogy szívverése egyre lassul ezért elengedtem a nyakán, majd apró csókok százaival leptem el a felszakított bőrt. Lassan lefeküdt mellém és én a mellkasára hajtottam fejem. Úgy feküdtünk, amíg a pulzusa egy kicsit helyre nem állt.
- Sajnálom. – Mondtam, de az arcomról nem lehetett letörölni a mosolyt. Chris csak elégedetten felnevetett. – Tényleg nem akartam, de olyan jó illatod van.

- Jó az illatom. – Nevetett tovább. – Te pedig gyönyörű vagy. – Kisimított egy hajtincset az arcomból, majd végigsimított az arcomon és egy apró puszit nyomott a homlokomra. Felkuncogtam. Olyan boldog voltam, mint amilyen már nagyon régen nem voltam. Láttam rajta, hogy nagyon fáradt, de még mindig simogatta a hátam, apró köröket rajzolt csupasz bőrömre és én élveztem a kényeztetést. A körök egyre szabálytalanabbak lettek és érintése egyre halványabb, míg elnyomta az álom. Én még nem voltam álmos, de nem nagyon tudtam magammal mit kezdeni, visszahajtottam a fejem mellkasára és megpróbáltam aludni. Szerencsére nem tartott sokáig és a szemhéjam elnehezült.

Amikor kinyitottam a szemem sok-sok év óta először mosolyogva ébredtem. Egy ideig csak elégedetten heverésztem Chris mellkasán, aki még mindig aludt. Lassan és egyenletesen lélegzett, így tudtam, hogy minden rendben van. Tudom, hogy szégyellenem kellene, hogy megharaptam tegnap, de egyszerűen nem tudtam letagadni az örömöt, amit okozott. Talán még ő is élvezte a harapást, állítólag nagyon jó –legalábbis még senki sem panaszkodott -, de kíváncsi vagyok az első reakciójára. Felpattantam az ágyból vigyázva, hogy nehogy felébresszem. Rövid kutakodás után találtam egy fehér inget, amit magamra is vettem és kimentem a konyhába valami harapnivaló után nézni. A konyhában egy hatalmas, függönnyel eltakart ablakkal találtam magam szemben. Odaléptem, elhúztam a függönyt és hagytam, hogy a napsugarak simogassák arcomat. Nem tudom hova is lennék nélküle. Egy pár percig csal álltam és kiélveztem a pillanatot. Hallottam, hogy Chris a hálóban felhorkantott, amitől rám tört a nevetés. Mosolyogva és dudorászva fordultam a hűtőszekrényhez. Nem sok mindent találtam – tipikus legénylakás. De volt tojás így neki álltam rántottát sütni, aztán eszembe jutott, hogy jól esne egy kis kávé ezért annak is nekiestem. Pont, amikor a serpenyőbe borítottam a tojásokat, akkor hallottam, hogy Chris kétségbeesetten a nevemet hajtogatja. Felnevettem jelezve ezzel hollétemet. Pár pillanat múlva már be is lépett a konyhába. Csak egy alsónadrág volt, rajta ami pajzán gondolatokat ébresztett bennem. Rajta is ugyan azt a mosolyt láttam, ami az én arcomat is birtokba vette. Öblös léptekkel átszelte a köztünk lévő távolságot és én a reggelihez fordultam, mire hátulról átölelte derekamat és arcát nyakamba fúrta. Lehelete csikizett, amitől hangosan felnevettem. Olyan meghitt volt a jelenet, hogy nehezemre esett megszakítani.
- Csináltam reggelit, és kávé is van, ha kérsz.
- Édes vagy. – Morogta nyakamba és csókok százaival halmozott el. Megfordultam ölelésében és apró csókot leheltem ajkára. Nem tetszhetett neki a dolog, mert szemöldök ráncolva nézett szemembe. Akkor vad csókok közepette birtokba vette ajkaim. Pár másodperc múlva kissé eltoltam magamtól.
- Ne legyél ilyen telhetetlen. Először reggelizzünk. – Arcomról nem lehetett letörölni a vigyort, amit az elégedettség váltott ki.
- Na jó, de csak azért, mert farkas éhes vagyok, és ha nem eszek gyorsan valamit kénytelen leszek téged megenni. – Kezei a fenekemre csúsztak és arcát újra a nyakamba temette, és egy apró harapást éreztem a nyakamon, mire kissé felmordultam. Mindketten felnevettünk.
- Ne játssz a tűzzel. – Fenyegetem összeszűkült szemmel, de még mindig mosolyogva. Lassan eleresztettük egymást és leültünk reggelizni. Evés közben furcsán méregetett.
- Mi az? – Kérdeztem, miközben bekaptam egy falatot.
- Te tudsz enni? – Fejét finoman oldalra billentette és felnevettem.
- Ha elegendő vér van a szervezetünkben, akkor úgy működöm, mint egy ember.
Nem feszegette, amiért hálás voltam. Nem akartam ezzel elrontani ezt a tökéletes reggelt. Csöndesen ettük tovább a reggelinket. amikor végzett elvettem a tányérját és az enyémmel együtt a mosogatóba csúsztattam. Egy szó nélkül elindultam kifelé a konyhából. Chris egy értetlen arc kíséretében követett.
- Hova mész? – Nyögte ki végül.
- Zuhanyozni. Te nem jössz? – Csibész mosolyra húzódott szája és egy hirtelen mozdulattal felkapott és ajkaimat falva a fürdőbe cipelt. Ott nekitámasztott a hideg falnak, mire egy kicsit megborzongtam. Egyik keze fenekemet markolta a másik a vékony ingem alá csúszott. Libabőrös lettem ahol érintette testem. Csókunkat egy rövid időre megszakítva elkezdtem húzni a szűk zuhanyzókabinba. Lerángattuk egymásról a felesleges ruhadarabokat, és Chris kinyitottam a csapot és kellemes meleg vizet kezdett folyatni ránk. Nyaka köré fontam a kezem és csókra kínáltam ajkaim, amit Chris rögtön fogadott is. Furcsán telt az idő. Hol lassan, hol őrülten hajszolva egymást és az élvezetet szerettük egymást a fürdőben, majd a hálószobában. Most sikerült türtőztetnem magam így nem volt semmi véres eset az ágyban. A végén mindketten annyira kifáradtunk, hogy már nem maradt másra erőnk csak, hogy egymás karjaiba bújjunk. 

- Azt hiszem ez nagyon jó. – Jelentettem ki és felemeltem a kezünket és ujjaink összefonódtak a levegőben.
- Ennyire jó voltam? – Mély torokhangi morgást hallottam és felnevetett.
- Ez nem a szexről szól. Vagyis nem csak arról. – Kissé megemelte a fejét, hogy lássa az arckifejezésem.
- Hát miről?
- Jó ez az érzés, amikor csak gondtalanul fekszünk egymás mellett. Megnyugtató. – Válaszul egy puszit nyomott homlokomra és visszafeküdt. Elmélyülten nézegettem a még mindig egymásba fonódó ujjainkat, mikor megszólalt Chris mobilja. Egy kis hezitálás után egy nagy nyögés közepette felült az ágyon és felvette a készüléket.
- Mond…. Az nem lehet. De… hogyan? – Egyenesen a szemembe nézett és szeméből riadalmat, feszültséget olvastam ki. – Még nincs vége. – Mondta ezúttal nekem.